NYÚLI MÁRIA SZOBOR (1686)

A Mária, karján a Gyermekkel-szobor Nyúl község jelenleg ismert legrégebbi emberi alkotása. Idősebb, mint a hegyi Szent Donát-kápolna vagy mint az 1774-78 között épült templom.

A  fehér szobor a Szurdik kijáratánál, a Táncsics Mihály utca és Jókai utca     találkozásának hegy felőli szögletében, egy hatalmas vadgesztenyefa árnyékában található. Szépen elkészített alacsony léckerítés oltalmában ápolt virágágyások övezik. A 70 cm-es talapzaton 2 méteres korinthoszi oszlop, tetején Győr felé tekintve áll Mária, karján gyermekével, fején a jellegzetes koronával. „Értékéről, valamikori szépségéről árulkodik az alkotás: Mária redőkben omló ruhája, a csipkésen finom oszlopfő és a kopottan is gazdag címer a talapzaton meggyőzi a szemlélőt.” jegyzi meg Dr. Ábrahám Imre egykori írásában.  A szobor négyszögletes talapzatának Győrújbarát felőli oldalán erősen megkopott nemesí címer látható, a talapzat falu felőli oldalán pedig kettős monogram alá arab és római számokkal vésve olvashatók a következők:

                                                   MB        CE

                                                         1686

                                                        MDCCI

                                                          1701

Három évszázad elmúltával a község lakói emlékezetében már elhomályosultak a szobor állításának körülményei.  A legtöbbet Dr. Ábrahám Imre kutatásai nyomán tudtunk meg a szoborról. Ő ezt írja:

„Úgy tűnik, hogy három dologban bizonyosságra jutottunk. A szobor állítóinak az Esterházyakat tekinthetjük, fenntartásáról Bubnich kanonok gondoskodott, és nem kétséges, hogy hálaadó monumentumról van szó.”

Az Esterházyakra a szobor talapzatán levő címerük utal, illetve a jobboldali  CE monogram , amiből ő   Comes (’gróf’) Esterhazy rövidítást véli kiolvasni. Továbbá az 1686-os évszámot is e grófi családhoz köti, amikor így ír:

„Esterházy Pál 1683-ban, majd 1686-ban szorgalmazta, hogy állíttassanak Mária-szobrok: hirdessék a nemzet háláját a török kiűzésében kapott támogatásáért. Ő maga jó példával járt elöl.”

A másik monogram Bubnich Mátyás egykori győri kanonoké (Mathias Bubnich), akiről tudjuk, hogy egy 1690-ben Nyúlon vásárolt szőlőjét azzal hagyta a Káptalanra, hogy az tartsa fönn a Nyúlon, az országút mellett álló Mária-szobrot. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a szobrot 1690 előtt emelték és hogy 1690-ig a kanonok vállalta annak fenntartását, vagyis joggal kerülhetett monogramja a 4 évvel korábban készült szobor talapzatára.

A dátomok közül az 1686-os évszám tehát a török kiűzésére utal, az 1701-essel kapcsolatban viszont semmilyen konkrét támpontunk nincsen. Dr. Ábrahám Imre azt feltételezi, hogy a szobor felújításakor elkövetett elírásról lehet szó. A dátum ugyanis eredetileg 1704 lehetett úgy, hogy az 1-esből lett négyes, a római szám végéből pedig a V lemaradt. 1704 ugyanis  az az év, amikor Heister a községet kurucpártisága miatt büntetésből felgyújtatta.  Bubnich Mátyásnak Heisterrel különben később is volt dolga, mert 1705-ben  másodmagával megyei küldöttként járt Heister labanc generálisnál, hogy panaszt tegyen  a Győr  városára rótt ellátási terhek miatt. Könnyű elképzelni, hogy a magyar lelkületű Bubnich, akinek Nyúlon volt szőlője mély részvétet érzett a falu pusztulása láttán és a török kiűzésének évszáma mellett mindenképpen szerette volna megörökíteni ezt a szomorú dátumot is. A szobor felújítása utáni felszentelésére 1994. október 30-án került sor. Szép lett a megújított Mária-szobor, de a turbános fejéket tévedésből kapta. A korábbi fejrész abroncskoronás volt, oromzatán hegyes háromszögű fogazattal. Ezt az állapotot egy 1950-es évek közepén készített fénykép mutatta. De mert a kép a restaurálás idejére elveszett, a szobor fejét a győri Széchenyi téri emlékoszlop alapján mintázták meg. Az évszámok átfestésekor pedig az 1686-os dátumot 1680-ra torzították.