A GYÖNGYSZŐLŐ FAJTA

Részlet a SOTÉB elnökének e szőlőfajta borászok előtti tényői méltatásából.              (2017.05.07.)

„A Sokoró Tájegység Értéktár Bizottság, jelenleg a lehetséges sokorói tájegységi értékek felkutatásával és tájegységi értékké nyilvánításával foglalkozik. Első sokorói tájegységi értékként dr. Ábrahám Imre (Pannonhalma díszpolgára) tudományos munkásságát ismerte el. A második sokorói tájegységi érték az a szőlőfajta, melyet Nyúlon fürjmonyként emlegetnek, Écsen vinler/vinter a neve, de a Sokoró  más településein és a tudományos leírásokból gyöngyszőlőként ismert.

E szőlőfajta értéktárba vételét Burkali Gergely fiatal tényői borász javasolta. Megindokolása szerint:

„E szőlőfajta eredete és elterjedése kizárólag a Pannonhalmi borvidék területére korlátozódik, máshol nem ismert. A Sokoró olyan bennszülött fajtája, melyet évszázadok óta csak nálunk termesztettek. Még ma is fellelhetők a környékbeli települések öregtőkés ültetvényeiben. A fajtát legnagyobb pontossággal Németh Márton írta le Ampelográfiai albumának 2. kötetében.

Idézetek Németh Márton előbb említett művéből:

„Ismeretlen eredetű. A Fürjmony nevű csemegeszőlő fajtával nem azonos, attól bogyója alakjával és nagyságával eltér. A Gyöngyfehérrel sem azonos,…”

„Győr megyében végzett fajtagyűjtő utamon bukkantam rá, ahol már a filoxéravészt megelőzően is termesztették, és termesztik ma is.”

„A Sokorói-halomvidéken Écs, Tényő, Kisbarát, Nagybarát, Nyúl, Ménfőcsanak község szőlőhegyén szénkénegezéssel fenntartva termesztik, rendszerint a juhfark fajtával vegyesen telepítve. Kisebb tiszta telepítései még fellelhetők.”

Surányi Dezső, jeles egyetemi tanár és agrobiológus, középiskolai tanulmányait a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végezte. Kéziratának részletét bátyja Surányi Béla agrármérnök közli – A bencések és a magyar agrárkultúra című művében:

„A termesztett szőlőfajták részletezésétől eltekintünk, már terjedelmi okok miatt is. De egy fajtára, a gyöngyszőlőre szeretnénk a figyelmet felhívni, amely,…sem a Gyöngyfehérrel sem a Fürjmony szőlővel nem azonos. Épp azon régióban alakult ki, ahol a Szentmártonhegyi apátságnak a Győr-megyei szőlői helyezkedtek el. Nevezetesen a Sukorói-dombvidéken. Bár a keletkezés körülményei nem ismertek, de hogy a bencés birtokbeli szőlőkhöz kötődik létrejötte, okkal állítható.”

Tényőn, Burkali Gergely kezdett új telepítésben e fajta termesztésébe. Az ő szavai szerint: e szőlőfajta olyan pótolhatatlan szőlészeti és borászati kincsünk, mely egyedülállóan tükrözi a borvidék régmúlt arculatát. Termesztése és a fajta ismerete kizárólag a Sokorói dombságra korlátozódik, ezen autochton fajta megőrzése nemzeti kötelességünk, ismertté tétele idegenforgalmi meggondolásból is nemes feladat.

A Sokoró Tájegység Értéktár Bizottság 2016 tavaszán a  tényői ülésén foglalkozott az előterjesztéssel és meghallgatta Hangyál Balázs hegybíró szakértői véleményét is. Ő ennek a szőlőfajtának a tájegységi értéktárba vételét helyeselte és a fajtamegőrzésen kívül idegenforgalmi szemplontból is indokoltnak tartotta.

Miután Burkali Gergely, mint javaslattevő az ilyenkor szükséges  dokumentumokat a bizottságnak benyújtotta, a Sokoró Tájegységi Éréktár Bizottság 2016. szeptember 22-i nyúli ülésén egyhangúlag úgy döntött, hogy e szőlőfajtát felveszi a tájegység értékei közé