ÉCSI HŐSÖK EMLÉKMŰVE

Magyarország elsőként elkészült hősi emlékművét 1921. augusztus 28-án avatták fel.

A szobor leírása

Anyaga: fehér haraszti mészkő. A szobor egy haldokló honvédet ábrázol fekvő helyzetben, mellette a háború jelképei, fegyverei. Középen, a katona mögött a megkoronázott Szűz Mária áll, feje körül glória. Az egyik karján tartja a kisded Jézust, a másik kezével cserfakoszorút nyújt a haldokló hősnek.

A Nagyécsfalu és Nagyécshegy községekből a világháborúban elesett Hősök emlékére állították e községekből Amerikába szakadt testvéreink. A szobor alsó részén levő táblán: Boldog Asszony Anyánk! Régi nagy pátronánk! Magyarországról édes hazánkról, Ne feledkezzél el szegény Magyarokról. A szobor talapzatán jobb és baloldalon szimmetrikusan olvashatjuk az elesett 75 écsi hős nevét. 

A szobor felállításának története

Az 1900-es években az akkor még különálló Nagyécsfalu és Nagyécshegy nagyon szegény településnek számított, a nyomor elől a kétezer lakos mintegy negyede vándorolt ki Amerikába a megélhetés reményében. Az első világháborúba két faluból 400 embert vittek el katonának, közülük 75 a háború áldozatává vált, sokan sérülten vagy nyomorékon tértek haza.

   1914-ben a fiatal écsi plébános, Szücs Géza kezdeményezte a szobor állítását, és ennek érdekében hat tagú szoborbizottságot alapított   A szobor felállításához szükséges költségek előteremtéséhez sok száz segélykérő levelet írtak. A korábban Amerikába kivándorolt és onnan újra hazatelepült Schreiner András régi kapcsolatait felélesztve a gyűjtést megindította és szervezte Amerikában is. A szervezés eredményeképpen az Amerikában élő écsi származásúak összegyűjtötték a szobor felállításához szükséges 130 ezer koronát. Schreiner András személyesen utazott ki Indiana állam magyar kolóniájára az adományokért. Megbízták a győri szobrászművészt, Albert Andort a szobor elkészítésére. Az alépítményt Weichinger István mérnök tervezte. A kőfaragás Réthy Gyula győri kőfaragó-mester műhelyében történt. A 4,5 méter magas emlékművet eredetileg a vasútállomáshoz vezető út magaslatára, az állomástól kb. 130 m-re helyezték el, hogy a vonattal közlekedők szeme is megakadjon rajta

A szobor felavatása

Az ország első hősi emlékművének avatása 1921. augusztus 28-án nagy ünnepséggel folyt le. A helyi sajtóban megjelent a felhívás: „Győrvármegyében ez az első emlékmű. Legyünk ott minél többen! Legyen ez az ünnep mindenrendű és rangú magyar szívnek összedobbanása a Haza lángoló szeretetében.” A fülledt melegben Győr megye és város elöljáróságai, egyházi és állami képviselők mellett Győr városából és a falvakból nyolc-tízezer fős tömeg érkezett

    Két vonattal utazhattak az érdeklődők, melyek a rendkívüli alkalomra tekintettel álltak meg Nagyécsfalu vasútállomásán. Az ünnepség beszédeit is közölte a korabeli sajtó. A Győri Hírlap 1921. aug. 30.-i számában jelent meg Szücs Géza écsi plébános felköszöntője: „Az écsi hősök emlékszobra nemcsak a hősök megbecsülésének, de nagy szociális gondolat kifejezője is. Nem a gazdagok millióiból, hanem munkás emberek verejtékkel megkeresett filléreiből állíttatták föl. Az istentiszteletet Fetser Antal megyés püspök mondta, ennek  végeztével megszentelte a szobrot.
A szobor áthelyezése, második világháborús emléktáblákkal bővítése

A szobor jelenleg a falut átszelő főútvonal mellett, közel az écsi katolikus templomhoz található a Fő úton. 1963-ban került mostani helyére, amikor Galántai András kőfaragómester restaurálta a szobrot  1992 májusában az Écsi Önkormányzat kibővítette a szobortalapzat két oldalán egy-egy tábla elhelyezésével az első világháborús emlékművet. Ekkor került fel két márványtáblára a második világháborúban elesett 43 écsi áldozat, a 21 katona és a 22 polgári személy neve is, valamint egy idézet Bajza Józseftől: „Tettük fénye átragyog időn, enyészeten”.